Jób 5
Ebben a fejezetben van az a vers, amire az egyetlen utalást találjuk az Újszövetségben a Jób könyvéből: a 13. verset Pál idézi az 1. Korinthus 3:19-ban. A 17. versben találkozunk először Jób könyvében a „Mindenható” (Saddáj) kifejezéssel. Ez összesen 31-szer fordul elő Jóbnál (a teljes Bibliában ezekkel együtt összesen közel hatvanszor), és az érdekessége, hogy Ábrahámnak mutatkozott be így Isten az 1. Mózes 17:1-ban. Mózesnek „Jehova” (JHVH, fordításban: ÚR) néven mutatkozik be (2. Móz. 6:3), és megmondja, hogy Ábrahám, Izsák és Jákób csak a „Mindenható” (Saddáj) néven ismerte őt, a Jehova nevet ők nem ismerték. A Mindenható kifejezést az Újszövetségben csak a Jelenések könyvében találjuk meg illetve a Korinthusi levélben egyszer.
Máté 27:1-30
A nagytanács hivatalosan nem ülésezhetett éjszaka, ezért tartottak reggel egy hivatalos tanácskozást. Halálos ítélet végrehajtása tekintetében a római kormány kizárólag a templom idegen által történt megszentségtelenítése esetére hagyta meg a jogot a nagytanácsnak. Ezért kellett Jézust átadniuk a helytartónak, ha ki akarták végeztetni. Az ünneppel kapcsolatos amnesztia szokásáról csak az evangéliumokban, és azokban is csak itt olvashatunk, más korabeli irat ilyet nem említ. Pilátus feleségének üzenetét valamint Pilátus kézmosását csak Máté említi meg, a többi evangéliumban nem találjuk. A keresztre feszítés előtti megostorozás (korbácsolás) gyakorlatilag az elítélt halálának a gyorsítását idézte elő, sőt előfordult, hogy olyan kegyetlenséggel végezték, hogy már ezalatt meghalt.
De én az Istenhez fordulok, Istenre bízom ügyemet, aki hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul, csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul.
Jób. 5:8-9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése