2. Krónika 19-20.
Ezt a történetet nem olvassuk a Királyok könyvében. Jéhú apja, Hanáni ugyanígy figyelmeztette Jósáfát apját Ászát, mint ahogyan most azt Jéhú tette. Mindketten elfogadták a látnokok (próféták) figyelmeztetését, bár Jósáfát a végén újból beleesett ugyanabba a hibába: szövetkezett Izráel bálványimádó királyával. Érdekes Jósáfát jogi reformja (bírák állítása) annak a tükrében, hogy Jósáfát nevének a jelentése: „az Úr ítél’. Az esetet talán azért is emelte ki az író, mert a fogságból hazatérők hasonló társadalmi rendszert alakítottak ki bírákkal. Ennek a történetnek a feljegyzése azt legitimizálhatta, erősíthette.
Zsoltárok 104.
Himnusz a teremtőhöz - a teremtett világ csodálatosságáról. Nem tudjuk ki volt a szerző, a keletkezéséről is csak feltételezések vannak, hogy a fogság előtti időszakban lehetett. A teremtés mind a hat napjának eseménye megtalálható benne. Az első és utolsó versben található keretet (Áldjad lelkem az Urat) valószínűleg a Zsoltárok könyvének szerkesztői tették hozzá.
Ne féljetek, és ne rettegjetek…, mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené. … Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az ÚR.
2. Krónika 20:15-17
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése