2012. január 4., szerda

Ezsdrás 3
Az év hetedik hónapja volt a legszentebb a zsidók számára, eredetileg négy ünnep is volt ebben a hónapban. Jésúa és Zerubbábel (Zorobábel) nevét többször fogjuk együtt látni, de az első kivételével mindig Zerubbábel kerül előre. Ő Júda ekkori helytartója, Dávid leszármazottja, az utolsó előtti király, Jójákin unkokája volt, nevét megtaláljuk Máté nemzetségtáblázatában. A felépülő templomot második vagy zorobábeli templomként is szokták nevezni. Jésúa papi származású volt, Haggeus főpapként említi. Salamon is az év második hónapjában (április-május) kezdett neki az első templom építésének. Korábban a léviták 25 éves korban kellett szolgálatba álljanak, itt 20 évről olvasunk. Feltehetően az alacsony számuk miatt kellett levinni a korhatárt.

Máté 3
Keresztelő János nagyjából egyidős volt Jézussal. A „mennyek országa” kifejezés csak Máté evangéliumában fordul elő, ott 36-szor. A többi evangélista az „Isten országa” kifejezést használja, Máté ezt csak hat alkalommal, Lukács viszont például 31-szer. A pusztában lakó emberektől nem állt távol az az étrend, amit Jánosról is olvasunk, a sáska ráadásul a tiszta (kóser) eledelek közé is tartozott. A Jordán Jeruzsálemhez legközelebb eső pontja 32 kilométerre van, tehát akik kimentek Jánoshoz nemcsak egy rövid sétát tettek, hanem céltudatosan egész napos utat felvállalva tették. Érdekes, hogy sehol nem olvasunk az Újszövetségben arról, hogy pontosan mit is jelentett a megkeresztelés / megkeresztelkedés fizikailag. Egy biztos: ketten voltak (tehát magadat nem tudtad megkeresztelni), és be kellett menni a vízbe hozzá. De hogy ott mi történt (megmártózás, locsolás, mosakodás), sehol nincs leírva.

"Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!"
Máté 3:2

Nincsenek megjegyzések: