Eszter 1
A könyv szerzőjét nem ismerjük, a feltételezettek között van Ezsdrás, Nehémiás, Márdokeus és maga Eszter királyné is. Egy biztos, hogy zsidó származású volt. Valamikor nem sokkal az események történte után íródhatott, Kr. e. 460 körül, Ezsdrás hazatérése előtt. Különlegessége, hogy Isten neve semmilyen formában nem található meg benne, bár egyértelmű utalásokat tesz arra, hogy Ő irányítja az eseményeket. A szerző fő célja az lehetett, hogy bemutassa a púrim ünnepének eredetét. Az apokrif iratokban találhatunk egy „előszót” (17 vers) és a végén egy betoldást (11 vers) is. Ahasvérós király, aki Dárius fia volt, Kr.e. 486-465 között uralkodott. Súsán vára a négy főváros egyike volt, a perzsa királyok téli tartózkodási helye; Dániel és Nehémiás is megfordult itt. A 483-482-ben rendezett lakoma a hossza miatt sokkal inkább egy tanácskozás lehetett, nem elképzelhetetlen, hogy a 482-479-ig tartó görögországi hadjárat megszervezése - Hérodotosz is említ egy hasonló gyűlést írásaiban. (Csak egy apró érdekesség: ennek a hadjáratnak a része a marathóni csata.)
Máté 20
Ezt a történetet csak Máté jegyezte fel. Érdekessége, hogy csak az első csoporttal állapodik meg a gazda, a többi alku nélkül megy dolgozni, nem tudva mennyit fog kapni. Az egy dénár a szokásos napi bér volt abban az időben, az esti fizetés a napszámossal pedig mózesi törvény volt. Rövid időn belül harmadszor olvassuk, hogy Jézus a haláláról beszél. Eddig csak arról szólt, hogy meg kell halnia, itt a módját is megadja. Azért „adták át a pogányoknak”, mert a zsidók legfeljebb megkövezhették volna. Zebedeus két fia Jakab és János voltak.
„…az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."
Máté 20:28
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése