Ezsdrás 9
A felsorolt nyolcból már csak három, az ammóniak, móábiak és az egyiptomiak éltek ebben az időben Palesztinában. Gyász, szomorúság vagy bűnbánat kapcsán a ruha megszaggatása szokás volt, viszont azt, hogy mellette tépte a haját és szakállát egyedül itt olvassuk a Bibliában. Az esti áldozat (délután három óra) volt a bűnvallás és az imádat ideje is. Péter és János is ebben az időben mentek a templomba, amikor meggyógyították a sántát. Ezsdráséhoz hasonló közbenjáró imádságot olvashatunk még Nehémiásnál (9:6-25) illetve Dánielnél (9:4-19) is.
Máté 7
A Hegyi beszéd lezáró részében olvasható szoros kapu elég ismert kép, bár csak Máté és Lukács ír róla. A „nevedben prófétáltunk” itt inkább az Istentől jövő üzenet átadására utal, nem feltétlen jövendölésre. A Mátéban megtalálható mind az öt tanítás nagyjából ezekkel a szavakkal fejeződik be: „amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket…”. Az álmélkodás oka az is lehetett, hogy abban az időben a törvény tanítói más rabbikat is idéztek tanításuk alátámasztása érdekében, Jézus azonban kizárólag az Ószövetségből (akkor: írások) idézett, a többi saját tanítása volt.
"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták."
Máté 7:12
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése