1. Királyok 11.
Biztos, hogy voltak Salamonnak olyan házasságai, amiket politikai okokból kötött, de valószínű nem véletlenül tette bele Isten a királytörvénybe, hogy „Ne legyen sok felesége, hogy szíve el ne hajoljon”. A bálványok között megtaláljuk azt a Molokot, aminek gyermekáldozatokat is bemutattak, és amire Isten a törvények adásakor felhívta a figyelmet, hogy „Magzatodat ne add oda, hogy elégessék a Moloknak.” Aki ezt megtette, azt meg kellett kövezni. Jósiás király korában rombolták csak szét Molok gyermekáldozati oltárait. István a védőbeszédében (Ap. Csel.) is megemlíti „Molok sátorát” az izrael által követett bálványok között.
Izrael a gibeóniakkal kötött megállapodás miatt mindig kettéosztott volt földrajzilag: északon 10 törzs, középen a gibeóniak, délen Júda és Simeon. Jelen esetben a déli két törzset egyként kezeli a próféta.
János 5:1-15
A történetet egyedül János írja le. Akik az evangélium keletkezését Kr. u. 70. (Jeruzsálem lerombolása) előttire teszik, a 2. versben szereplő „van” kifejezés miatt gondolják azt. Lehet, hogy János korábbi feljegyzéseiből állította össze evangéliumát, ezért ez nem feltétlen bizonyíték az evangélium keletkezési idejére (amit 85-90 közöttre tesznek a legtöbben). Az Úr Jézus gyógyításainak jellemzője az volt, hogy szóban vagy ráutaló magatartással kérték, emellett hite volt a gyógyulni akarónak. Itt egyiket sem látjuk, Jézus mégis gyógyít! Amit a farizeusok mondanak az embernek a szombatra hivatkozva, az nem a Mózesi törvény része, hanem azon plusz szabályoknak, amiket ők tettek hozzá a törvényhez.
„És ha hallgatsz mindarra, amit parancsolok neked, ha az én utamon jársz, és azt teszed, amit én helyesnek látok, és ha megtartod rendelkezéseimet és parancsolataimat, ahogyan tette azt szolgám, Dávid, akkor veled leszek…”
1. Királyok 11:38
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése