2011. október 31., hétfő

2. Királyok 13-14.
Több, mint negyven év telt el azóta, hogy Elizeusról olvastunk – Jéhút kenette fel királynak akkor. Ebben az időben 80 éves lehetett már. Jóás nem volt túl lelkes a kapott feladat kapcsán, valószínűleg tisztában volt, hogy hadereje nem kimagasló, ráadásul Elizeus, akinek nagy szerepe volt Izráel korábbi győzelmeiben halálán volt. A megemlített feltámadás a harmadik és egyben utolsó eset az Ószövetségben. II. Jeroboám uralkodása alatt volt próféta Ámósz és Hóseás, akiknek a prófétai könyveit olvashatjuk is. Az elmúlt időszakban (kb. 70-80 év) Amacjá uralkodásáig nem háborúzott egymással a két országrész. A hadüzenet okát nem tudjuk pontosan, lehetett egy elutasított házassági szövetség.

János 16.
A fejezet továbbra is az utolsó vacsorán elhangzottakat írja le. A 7. versben a Pártfogó – más fordításban Vígasztaló – egyértelműen a Szentlélekre utal. Azt olvassuk, hogy a Szentlélek (az igazság Lelke) Jézust fogja dicsőíteni. Soha sehol nem olvassuk, hogy akár az Úr Jézus, akár valamelyik apostol arra szólítana fel, hogy imádjuk vagy dicsőítsük a Szentlelket!

Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot."
 János 16:33

Nincsenek megjegyzések: