1. Királyok 16.
Samária, ami a későbbiekben az északi országrész fővárosa lett, a Jordán és a Földközi tenger között kb. középen van. A hely völgyekkel körülvéve ideális helynek tűnhetett egy elég nehezen bevehető város megépítésére, tehát valószínű stratégiai célok vezették őket a kiválasztásban. Etbaal, Jezábel apja pap-király volt, Baal bálványisten papja. A vele való rokonság ezért is minősült még gonoszabbnak, mint Jeroboám vétke. Habár Jerikó nem volt lakatlan (ld. szept. 13-i bejegyzés) várfalainak romja emlékként kellett volna megmaradjon Izráel népének, hogy Kánaán földjét kegyelemből kapta meg Istentől. Emiatt is sújthatta Józsué átka Hiélt.
János 7:1-30
Ez már a harmadik fejezet, ami „ezután” meghatározással kezdődik; az idő nincs pontosan meghatározva. A lombsátor ünnep azonos a sátoros ünneppel, ami az egyik legnagyobb ünnep volt (a páska mellett) az aratás végén, amikor a pusztai vándorlásra emlékezett Izrael népe egy héten keresztül. Jézus akkor lépett színre, amikor az ünnep közepén voltak („a hét fele elmúlt”). Feltehetően ekkor voltak a legtöbben a templom udvarán, ekkor érhetett el Jézus üzenete a legtöbb emberhez. Érdekes, hogy itt még azt olvassuk, hogy a testvérei (József és Mária gyermekei) nem hittek benne. Az apostoli levelek írói közül azonban Jakab szinte biztos, Júdás pedig nagyon valószínű, hogy Jézus testvérei voltak.
„Jézus pedig így szólt hozzájuk: "Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő alkalmas. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy a cselekedetei gonoszak.”
János 7:6
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése