1. Királyok 15.
Ha csak folyamatosan olvassuk, kicsit zavaros a leírás. A közepén előbb olvasunk Baasáról, Izrael királyáról, minthogy olvasnánk arról, hogy Nádábot, aki Jeroboámot követte a trónon megölte volna, és a helyébe lépne. A két országrész - és királyok - közötti háborúskodást nem konkrét folyamatos harcként kell értelmezni, inkább csak folyamatos ellenséges viszonyként. Ászá lábának megbetegedéséről a Krónikák könyvében is csak annyit olvasunk - és ez ugyebár nem az a bizonyos Júda királyainak történetéről szóló könyv!!! -, hogy nem az Úrhoz, hanem orvosokhoz fordult. Itt feltehetően nem mai értelemben vett orvosról lehet szó, hanem valamilyen varázslóról.
János 6:35-71
Az olvasott szakasz az Úr Jézus hét „Én vagyok” kijelentése közül az elsővel kezdődik. Mind a hetet János evangéliumában találjuk. A „Vagyok” azt a nevet visszhangozza, amivel Isten bemutatkozott Mózesnek az égő csipkebokornál. Jézus ezzel a hét „Én vagyok” kijelentéssel Isteni voltát hangsúlyozza. Az amikor a teste evéséről és a vére ivásáról beszél nem hozható összefüggésbe az Úrvacsorával, mert az nem adhat üdvösséget valamint az abból való kimaradás nem zár ki az üdvösségből. Júdás Iskáriótes melléknevének jelentése egyes értelmezés szerint: Kerijjótból való. Ez a település Júdeában található, Júdás volt az egyedüli a tizenkettőből, aki nem galileai volt.
„Jézus azt mondta nekik: Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.”
János 6:35
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése