Jób 35
Elíhú harmadik beszédét Jóbhoz intézi. Elíhú szerint nem várhatjuk el Istentől, hogy igazoljon bennünket, ha közben azt sugalljuk, hogy Istent nem érdekli, hogy igazak vagyunk-e. A 15. vers második részének jelentése bizonytalan, többféleképpen is próbálják visszaadni a különböző fordítások.
Apostolok Cselekedetei 20
Lukács, az író újból csatlakozik Pálékhoz. A görögországi három havi tartózkodás valószínűleg Korinthus lehetett, és a feltételezések szerint ekkor és innét írta Pál a Római levelet. Ha ez igaz, akkor Pál egy adománnyal indult Jeruzsálembe, és akkor a 4. versben felsoroltak az adomány elkísérésére jelölt személyek is lehettek a különböző gyülekezetekből. Itt Timóteus a kommentárok szerint "az” a Timóteus, akit Pál Lisztrában vett magához, mivel a szomszédos városbeli derbéi Gájusszal együtt van említve. A 7. versben egyértelműen az Úrvacsoráról van szó. Milétosz kb. 50 km-re, egy napi járóföldre volt Efézustól.
„Bizony a hiábavalóságot nem hallgatja meg Isten, a Mindenható nem veszi tekintetbe.
Akkor sem, ha azt mondod, hogy nem veszed észre, előtte van ügyed, de várnod kell.”
Jób. 35:13-14
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése