2012. február 24., péntek

Jób 21
Jób kitart amellett, hogy a tapasztalat éppen a fordítottját mutatja, mint amit a barátai mondanak.  

Apostolok Cselekedetei 9:1-22
Damaszkusz Jeruzsálemtől kb. 240 km-re fekszik, az út négy-hat nap közötti időt vehetett igénybe. Damaszkusz kívül esett már Palesztina területén, egy fontos kereskedelmi központ volt, nagyon sok karavánút innét indult ki és elég sok zsidó lakott benne. Itt is találkozunk a dupla megszólítással: Saul, Saul. Hasonló van még Izsák feláldozásánál (Ábrahám! Ábrahám), vagy az égő csipkebokornál (Mózes! Mózes), vagy amikor Sámuelt szólítja meg az Úr (Sámeul, Sámuel), de ide sorolhatjuk Jézus kiáltását is a kereszten: Én Istenem, én Istenem… A név ismétlése fontos esemény kapcsán felhívó, sürgető céllal történik. A római kori Damaszkusz úgy nézett ki, hogy a keleti kaputól egy egyenes utca szelte ketté - ez volt az Egyenes utca. Anániással csak itt találkozunk - meg a 22. fejezetben, ahol Pál elmondja megtérésének történetét. Gyakori név volt, Szafira férjét, aki Péter lábainál halt meg valamint a könyv végén Pált kihallgató főpapot is így hívták.  

Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus. 
Apostolok Cselekedetei 9:22

Nincsenek megjegyzések: