Jób 17
A Károli és az Új fordítás között van egy verscsúszás, a 17:1 a Károliban a 16:23, ennek megfelelően ott a 17. fejezet csak 15 versből áll. Az 5. vers egy szólás lehet, aminek a fordítása elég nehéz. A legújabb fordítás így hozza: „Mások előtt prédával dicsekszik, miközben elsorvadnak fiai:”
Apostolok Cselekedetei 7:1-29
Ha elkezdjük összevetni István beszédét az Ószövetségben olvasható információkkal, első olvasatra elég sok eltérést tapasztalhatunk. Mózes könyvében úgy olvassuk, hogy Ábrámot Háránban hívta ki Isten a családjából - bár Nehémiásnál olvasunk olyat, hogy a Káldeus Úr városából hozta ki Isten Ábrámot. Ha csak azután ment tovább Ábrám Háránból, hogy meghalt az apja, akkor nem 70 éves volt Táré, amikor Ábrám született, hanem 130. Mózes könyvében nem 75 hanem 70 főből állt Jákób családja, akik Egyiptomba mentek - nem lehetetlen, hogy itt Józsefet és családját is beleszámolják. Ezeket az eltéréseket van aki az Ószövetség pontosításaként, magyarázataként tartja számon, viszont az sem lehetetlen, hogy pusztán István értelmezéséből származnak. Az eltérések István mondanivalója szempontjából azonban semmiképpen nem sarkalatosak.
Napjaim elmúltak, szétfoszlottak terveim, szívemnek vágyai. … Ha abban kell reménykednem, hogy a holtak hazája a házam, a sötétségben vetettem meg az ágyam, … hol van akkor az én reménységem? Ki láthat itt reménysugárt?
Jób 17:11-15
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése