2011. október 3., hétfő

1. Királyok 6.

A templom méretei pontosan kétszeresei voltak a Szent Sátornak. Ott is kocka alakú és fele akkora volt a Szentek Szentje mint a Szentély. A templomban a Szentek Szentje kb. 9x9x9 m volt, a Szentély pedig 9x18 m és 13,5 m magas volt. A templom a Mórijjá hegyén épült, ahol Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia Izsákot illetve ahol Dávid a népszámlálás utáni dögvész végén oltárt állított az Úrnak (Arauná vagy Ornán szérűjén). Ez a templom közel 400 évig állt, és a Júdai királyság babiloni fogságba vitelekor Kr. e. 586-ban semmisült meg. Érdekes, hogy a kerúbokról igazán semmilyen leírást nem találunk a Bibliában. Annyit tudhatunk, hogy szárnya, lába, keze, feje és meghatározó arca volt - abból akár több is! Istent, a Seregek Urát többször is mutatják be úgy, mint aki kerúbon vagy közöttük ül vagy trónol. Amikor Ádámot és Évát kiűzik az Édenből, akkor is kerúbokat állíttat Isten az élet fájához vezető útra őrizőként. Neten nagyon összevissza képeket találtam, ha valaki tud valami közelebbit, köszönettel veszem!

János 1:19-51

(Bocsánat, nem figyeltem, és szombaton végigolvastam a részt, és már kommentáltam ezt a szakaszt. Most kiegészítem…)

Az arám Kéfás görögül Péter és mindkettő azt jelenti, hogy kőszikla. Érdekes, hogy pont neki adta Jézus ezt a nevet, mert az evangéliumokból azt láthatjuk, hogy egy, a pillanatok hatása alatt cselekvő, hirtelen, mondhatni kiszámíthatatlan egyéniség volt. Názáret az Ószövetségben sehol nincs megemlítve, tehát nem egy ősi, hanem egy eldugott, lenézett város ahol Jézus felnő, ahonnét származik (Názáreti Jézus). Nátánaélt itt az elején, majd a végén említi meg János. Közben mi történt vele, nem tudjuk, sehol máshol nem találkozunk a személyével. (szombatról másolva) A fejezetben egy vers-ugrás van a Károli és az Új fordíts között, az Új fordítás a Károli 38-39. versét egynek veszi, és így összesen csak 51 versből áll.

„Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!”
János 1:29