1. Királyok 13.
Hogy ki volt az Isten embere (próféta), nem tudjuk. Az általa említett Jósiás kb. 300 évvel később került hatalomra Júdában és Isten szerint élő király volt. A magaslatok papjainak megáldozása képletes, mivel a környéken lévő sírokba Jósiás idejéig temetett papok csontjait égetteti el majd az oltáron, tehát nem szó szerinti emberáldozat történik. Isten emberének az esete - átverése és halála - eléggé érthetetlennek tűnik. Egy jó magyarázatot találtam rá: Isten Jeroboámot figyelmeztette, hogy nagyon komolyan kell(ene) vennie Isten szavát. Sem esetleges éhsége, sem az öreg próféta hazugsága nem magyarázat arra, hogy másként járjon el, mint ahogyan azt Istentől személyesen kapta utasításban - és amit elmondott Jeroboámnak is. Az oroszlán tette, hogy nem támadt a szamárra és nem marcangolta szét a holttestet, a szamár tette, hogy nem szaladt el bizonyítéka, hogy különleges dolog, isteni ítélet történt. Ennek a híre elterjedt, Jeroboám viselkedésére azonban nem volt hatással.
János 5:16-47
Valószínűleg nem ez volt az első (és tudjuk, hogy több is volt), amikor az Úr Jézus szombaton gyógyított. Érdekes, hogy a zsidók vádjára az Úr Jézus nekik mondja el ezt az önmagát feltáró evangélizációt. Tehát itt nem a rá kíváncsi, benne hinni akaró néphez beszél, hanem az őt üldöző, támadó emberekhez. Az egyik legcsodálatosabb evangélizációs igét itt olvassuk:
„Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.”
János 5:24
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése